Űrtechnológiai Csoport

Automatizált kalibrációs rendszer

Az ESA Venus Express szonda a Vénuszi atmoszférát és felhőket tanulmányozza példátlan részletességgel és pontossággal. Az ASPERA-4 (Analyzer of Space Plasmas and Energetic Atoms, Űrplazmák és nagyenergiájú atomok analizátora) a napszél és a Vénusz atmoszférája közötti kölcsönhatásokat vizsgálja, továbbá meghatározza a plazma folyamatok behatását az atmoszférára, a plazma és a semleges gáz globális eloszlását, tanulmányozza a nagyenergiájú semleges atomokat, ionokat és elektronokat, és elemzi a Vénusz-közeli környezet egyéb vonásait. A Mars Express és a Venus Express egyidejű megfigyelései a tudósoknak olyan adatokat szolgáltatnak, amelyekkel megvizsgálhatják a két bolygó légkörének kifejlődését. Mindkét űrszonda visz egy-egy ASPERA-t. Ez lehetővé teszi a tudósok számára, hogy közvetlen összehasonlításokat végezzenek a két bolygó között. A Wigner RMI mérnökök kifejlesztettek egy automatizált számítógép-rendszert az IRF (Kiruna, Svédország) kalibrációs rendszeréhez. Ez egy szokásos PC-ből és három beágyazott processzorból áll, amelyek galvanikusan szigetelve vannak, hogy hiba esetén elkerüljék a magas feszültség átterjedését. A múlt évben a tudósok elvégezték a szoftver- és hardver-módosításokat a kirunai kalibrációs rendszeren, amelyek a Venus Express űrszonda ASPERA-jának utókalibrálásához szükségesek voltak.

Látogatás a Merkúrhoz

Csoportunk mérnökei befejezték az ESA BepiColombo küldetés Plazma Ion Kameráját (Plasma Ion Camera, PICAM) működtető tápegységének elektromos modeljét. A küldetés 2018-ban indult a Merkurra. A PICAM egy ion tömegspektrométer, ami teljes-ég kameraként működik a töltött részecskék számára. Segítségével tanulmányozhatjuk azon folyamatok sorozatát, amelyek révén a talajból semlegesen kibocsátott részecskék végül ionizálódnak és áthaladnak a Merkur környezetén. A PICAM szolgáltatja majd az alacsony, 3 keV energiájú ionok tömegösszetételét, energia- és szög-eloszlását a Merkúron.

Megosztott számítógép rendszer az ISS-en

A Plazma Hullám Komplex (Plasma Wave Complex, PWC, orosz neve Obstanovka) rendszer fő célja a magnetoszféra és az ionoszféra dinamikus folyamatainak tanulmányozása, amelyekhez elektromágneses jelenségek széles skálája társul, egy állandó, hosszú távú megfigyelőhely révén a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetéről. A PWC Csoport egy nemzetközi konzorcium, résztvevőkkel Bulgáriából, Angliából, Magyarországról, Lengyelországból, Oroszországból és Ukrajnából. A PWC számítógép-rendszere, amelyet mérnökeink fejlesztettek ki, egy megosztott intelligencia rendszer, ami háromprocesszoros saját helyi hálózatán működik. Ennek a hálózati felépítésnek előnye, hogy nagyobb adatgyűjtő kapacitású és megbízhatóságú, továbbá eleget tesz a kísérletek és a fedélzeti elektronika között az űrben, illetve az ISS-en megkövetelt különleges elektromos szigetelési követelményeknek. A PWC rendszer tizenegy érzékelőt tartalmaz, amelyekből a csoportunk által kifejlesztett számítógéprendszer az adatokat gyűjti és tárolja.

A PWC adatfeldolgozó és -tároló elektronika blokkjai

Az első sima leereszkedés egy üstökös magjára

Részt vettünk a Rosetta program keringő egységén elhelyezett RPC (Rosetta Plasma Consortium) plazmafizikai eszközének kifejlesztésében , és a Philae nevű leszállóegység központi számítógépének (CDMS) fejlesztésében. Az űrszondát az Európai Űrügynökség (ESA) indította el  2004-ben, és 10 évig repült, mielőtt a leszállóegység, majd a szonda leereszkedett az üstökös felszínére.

Korábbi Interkozmosz szovjet és orosz projekt

A Halley üstökös tanulmányozása céljából indított VEGA küldetésben elődcsoportunk fejlesztette ki a követő és képalkotó rendszereket, amelyeknek kettős funkcionális redundáns felépítése volt. A képalkotó rendszer az űrkutatás történetében az első olyan eszköz volt, amelynek valós idejű autonóm vezérlése a fedélzeti képfeldolgozáson alapult.